Beteg zene. Legalább annyira beteg, mint az emberek többsége elfojtott feszültségeikkel, frusztrációikkal, abberációikkal, perverzióikkal. Felpiszkálja, léket üt a tudaton, és fürdik az alóla feltörő pszihégejzírben. Félelmek, sötét árnyak, üldözés, menekülés, velőig hatoló sikoly, delírium, lebegés, halál, feltámadás, mennyország. Nem kerülgeti a kását, beletenyerel az ember pszihéjébe. Irgalmatlanul őszinte tükör: ilyen vagy! csak nyakkendőt kötsz, öltönyt húzol hogy alóla ne lógjon ki a vadállat. Emberi hangokat hallatsz pedig üvölteni szeretnél, és a belső ordításmérőd már rég kiégett. Egy széklábbal szétvernéd a berendezést az irodában és meg az is kevés volna hogy megnyugodj, hogy végre kiadj magadból mindent. Aki katarzisra vágyik hallgassa végig az albumot. Nekem régesrégi ismerősöm. Most újra előszedtem, fene tudja miért. Talán mert a tudatalattimban raboskodó monstrumok egy kis sétára vágytak. Innen letölthető.
2011. március 16.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése