2009. augusztus 31.

ÁGI, a krémszínű

Ez most egy szentimentális bejegyzés arról hogyan kötődik érzelmileg az ember egy fémből készült tárgyhoz. A kötődés azzal kezdődik hogy a tárgy személynevet kap. Az 1990 ben gyártott DACIA 1310 krémszínű személygépkocsira a rendszám miatt ragadt az ÁGI név.
Ági, a krémszínű, már a gyárból való kigördülése óta , azaz 19 éve a családhoz tartozik, két évvel ezelőtt került át az én felügyeletem alá, vagyis Csíkból Nagyváradra. Kapcsolatunk nem indult felhőtlenül. Ugyanis már útban Várad fele kényszermegállót kellett tartani Udvarhelyen, mert beragadt a "plökuca" és forrósodott a kerék. Ez rendszeresen megesik vele.


Ági az első és a rákövetkező kábé 700 váradi éjszakáját kábé itt töltötte:


Az öreglány garázsban lakott 17 évig, ezért a szabad ég alatti alvást nehezen szokta meg, ahogy a váradi élettel együtt járó hihetetlen mennyiségű port is.

Kis kocsi fürdik fehér habban

Persze sokat parkolt a váradi színház közelében is

De volt olyan is hogy negyven percen keresztül lapátoltam a havat róla, mire előkerült valahogy, akkor egy kicsit megfázott és szóba sem akart velem állni, az akkut csakis szobahőmérsékleten sikerült valahogy életre pofozni.

Egyszer volt tél Váradon

De volt sokkal fájdalmasabb találkozásunk is a parkolóban:

A csattanás majdnem teljesen keresztbe fordította a csendesen parkoló autót.

Az esemény után mind a négy ajtót újra kellett cserélni.

Nagyon sok helyre elmentük együtt.

Szatmárnémetiben, a színház parkolójában


Marosvásárhelyen, a színi főiskola előtt


Temesváron, a Dóm tértől nem messze


Kisvárdán, a DunaTV közvetítőkocsijának a társaságában


Debrecenben, a vasútállomáson


Érsemjénben
A Szent Anna Tónál


Ágica olyan kunsztokra is képes, amire más autó nem, mint pl a levitáció:

Így néz ki belül ha nagyon jól van lakva:

A nyári kánikulában nem csak frissitő, de határozottan tisztító hatással van egy jó kis felhőszkadás
Zsögödön, az udvaron

Ági és én

És most érkeztünk el a bejegyzés valódi okához. A csillagok állása úgy hozta, hogy idén nyártól a jó öreg Ágica nyugdíjba ment, azaz visszavonult a régi jó meleg és száraz garázsba, hogy időszakonként azért még leszaladhasson Zsögödbe borvízért, vagy Alfaluba ribizlit szedni. Helyét a váradi forgalomban Hófehérke vette át.

A két nővér

2 megjegyzés:

Várday Béla írta...

A két nővér... :)
Jó lett a válogatás.

Adam írta...

OOO, milyen sokat ultunk benne s milyen elvezet vezetni!!! Nekik lelkuk van, nem mint a mai uj vasmonstrumoknak!!! EN azt elveztem a legjobban, mikor Tibi Bomja, a te Agid s az en Ubulom Vasarhely fele indult! Olyan "road-show"ban azota sem volt reszem!!! Az en kincsem is nemsoka garazsba kerul, csak keszuljon el....UDv neked a messzesegbol