Vagon és Modem

A nótában elhangzó óhajnak eleget téve tegnap harmadmagammal leruccantam Debrecenbe. De nem pulykakakasért, hanem azért hogy néhány szemrebbenés erejéig belepillantsak az éppen ott zajló alternatív színházi szemlébe. Hogy mi volt az eredeti tervem, hogyan változott ez szubjektiv okok miatt, és hogyan találtuk meg a helyszíneket, az egy külön bejegyzésnyi duma lenne. Fő, hogy este hétkor a pályaudvaron egy mellékvágányra terelt tehervagonban ültünk az Emigránsok (Mrozek) című produkció (Holdvilág Kamaraszínház, r. Máté Krisztián) kezdetét várva. Azán néztük a két "menekült" disputáját... Mindenki menekül valami elől valahova... De vajon, sikerül elszökni...? Vagy hurcoljuk magunkkal a nyomorúságot, a félelmet, frusztrációt..? Tehervagonlakók vagyunk mindannyian, csak elvakít minket a nap mint nap elénk taszított csillogó díszlet (plázák, üvegpaloták, fényreklámok). A drasztikusan lehűlő őszi levegő átjárta a vagon minden sarkát, fizikai szempontból is nyomatékot adva a játéknak, a szövegnek. Ott dideregtünk mi is, és gyűlöltük összes gyengénket. Menekülni már ugyis reménytelen...

Feledni viszont remekül tudtunk az előadás utáni Fabula Rasa koncerten, amit a hideg elől a MODEM-be menekítettek a szervezők. Elég nagy váltás ez egy tehervagon után :).

(Az óriás méretekkel bíró travertinnel borított üvegpalota a Déri múzeum mellé épült és esztétikai érzékünket negatív módon birizgálta. Már voltam ott tavaly is (a Leonardo kiállításon) de akkor a rengeteg ember miatt nem tűnt fel a ridegsége. Most azonban (Ádámnak igazat adva) üresnek, lélektelennek éreztem, és határozottan sajnálom, hogy a patinás Déri múzeum kénytelen eltörpülni mellette.)

A Fabula Rasa koncertnek fantasztikus hangulata volt, sőt egyik dal hatására idős házaspár perdült táncra mindenki szeme láttára és gyönyörűségére. Szirtes Edina dalokat bekonferáló szövegei külön albumot érdelmelnének. Ime egyik, idézem emlékezetből:
"Ez a dal egy fóka és egy finn kislány barátságáról szól. De a fóka nem egy ilyen nagy szőrös elhizott, hanem még egész kicsi fóka hófehér szőrrel és gombszemekkel. A finn kislány sem több hatévesnél, szőke haja van, és hófehér bőre, ahogy kimegy a napra azonnal leég. Igy aztán muszáj neki egész nap búvárruhában mászkálni, innen a barátság a fókával."